Chapter 12 (Bhakti-Yoga (The Yoga of Devotion)), verse 3
Krishna → Arjuna · meter: anuṣṭubh
ये त्व् अक्षरम् अनिर्देश्यम् अव्यक्तं पर्युपासते | सर्वत्र-गम् अचिन्त्यं च कूटस्थम् अचलं ध्रुवम्
ye tv akṣaram anirdeśyam avyaktaṃ paryupāsate | sarvatra-gam acintyaṃ ca kūṭastham acalaṃ dhruvam
Word-by-word
- ye← yālocative singular neuter noun[advaita]तु अक्षरम् अनिर्देश्यम्? अव्यक्तत्वात् अशब्दगोचर इति न निर्देष्टुं शक्यते? अतः अनिर्देश्यम्? अव्यक्तं न केनापि प्रमाणेन[viśiṣṭādvaita]तु अक्षरं प्रत्यगात्मस्वरूपं अनिर्देश्यं देहाद् अन्यतया देवादिशब्दानिर्देश्यम् अतएव चक्षुरादिकरणानभिव्यक्तं सर्वत्रगम्[dvaita]त्वित्यादिना[śuddhādvaita]त्विति[bhakti]त्विति द्वाभ्याम्[advaita-bhakti]न त एव युक्ततमास्तएवाभिमता इत्यपेक्षायां तमतिशयं वक्तुं तन्निरूपकान्निर्गुणब्रह्मविदः प्रस्तौति द्वाभ्यां -- येत्वित्याद
- tu← tunominative singular masculine noun[advaita]अक्षरम् अनिर्देश्यम्? अव्यक्तत्वात् अशब्दगोचर इति न निर्देष्टुं शक्यते? अतः अनिर्देश्यम्? अव्यक्तं न केनापि प्रमाणेन व्[viśiṣṭādvaita]अक्षरं प्रत्यगात्मस्वरूपं अनिर्देश्यं देहाद् अन्यतया देवादिशब्दानिर्देश्यम् अतएव चक्षुरादिकरणानभिव्यक्तं सर्वत्रगम् अचि[dvaita]त्वदुपासका एवोत्तमाः? इतरेषां तु किं फलं इत्यत आह -- ये त्वित्यादिना[śuddhādvaita]शब्दो भेदं द्योतयति[advaita-bhakti]ं तन्निरूपकान्निर्गुणब्रह्मविदः प्रस्तौति द्वाभ्यां -- येत्वित्यादिना
- akṣaram← kṣar1st person singular imperfect active verb[advaita]अनिर्देश्यम्? अव्यक्तत्वात् अशब्दगोचर इति न निर्देष्टुं शक्यते? अतः अनिर्देश्यम्? अव्यक्तं न केनापि प्रमाणेन व्यज्यत इत[viśiṣṭādvaita]उपासते ते
- anirdeśyam← anirdeśyaaccusative singular masculine noun[advaita]? अव्यक्तत्वात् अशब्दगोचर इति न निर्देष्टुं शक्यते? अतः अनिर्देश्यम्? अव्यक्तं न केनापि प्रमाणेन व्यज्यत इत्यव्यक्तं पर्
- avyaktam← avyaktaaccusative singular masculine noun
- pari← parinominative singular masculine noun[advaita]समन्तात् उपासते[viśiṣṭādvaita]णामित्वेन स्वासाधारणाकारात् न चलति? न च्यवते इति अचलं तत[advaita-bhakti]च्छिन्नस्य कार्यस्यैव जात्यादियोगदर्शनात्? आकाशादीनामपि कार्यात्वाभ्युपगमाच्च
- upā← vapinstrumental singular masculine noun[advaita]सते। उपासनं नाम यथाशास्त्रम् उपास्यस्य अर्थस्य विषयीकरणेन सामीप्यम् उपगम्य तैलधारावत् समानप्रत्ययप्रवाहेण दीर्घकालं यत्[viśiṣṭādvaita]सते ते
- asate← as3rd person singular present indicative active verb
- sas← sanominative singular masculine noun
- rū← runominative dual masculine noun[advaita]पम् कूटसाक्ष्यम् इत्यादौ कूटशब्दः प्रसिद्धः लोके[viśiṣṭādvaita]पं अनिर्देश्यं देहाद् अन्यतया देवादिशब्दानिर्देश्यम् अतएव चक्षुरादिकरणानभिव्यक्तं सर्वत्रगम् अचिन्त्यं[dvaita]पम्। उपभूतं तेजोब्भूलक्षणम्। तदा प्रलये। अजरमित्यादिकं प्रलयेऽवस्थानस्योपपादकम्। नचैतत् ब्रह्मेति प्रदर्शनायएषा ह्येव प्[śuddhādvaita]पांशं पूर्वोक्तमनामरूपत्वादव्यक्तं गणितानन्दं बृहत्स्वरूपं पर्युपासते[bhakti]पादिहीनं? सर्वत्रगं सर्वव्यापि? अव्यक्तत्वादेवाचिन्त्यं कूटस्थं कूटे मायाप्रपञ्चे स्थितमधिष्ठानत्वेन स्थितम्? अचलं स्पन्[advaita-bhakti]पकान्निर्गुणब्रह्मविदः प्रस्तौति द्वाभ्यां -- येत्वित्यादिना
- atra← atravocative singular neuter noun[viśiṣṭādvaita]तु साधारण्यमात्रं लक्ष्यत इत्याहसर्वसाधारणमिति
- gam← gaaccusative singular masculine noun[advaita]य तैलधारावत् समानप्रत्ययप्रवाहेण दीर्घकालं[viśiṣṭādvaita]अचिन्त्यं[dvaita]। सा सर्वगैत्युक्तार्थे स्पष्टं प्रमाणम्। निश्चला स्वपदादभ्रष्टा। विश्वं गतमाश्रितमस्यामिति विश्वगा। एतानि चोक्तविशेषणान[śuddhādvaita]यः। स चाचिन्त्यः अहं तु भक्तैश्चिन्त्यः। स तु कूटस्थः सर्वसाधारणः अहमसाधारणः। स त्वचलः स्थिरात्मा? अहं चलः तत्रतत्र विहर
- acintyam← acintyaaccusative singular masculine noun[advaita]अक्षरम्? कूटस्थं दृश्यमानगुणम् अन्तर्दोषं वस्तु कूटम्
- ca← cavocative singular masculine noun[advaita]र इति न निर्देष्टुं शक्यते? अतः अनिर्देश्यम्? अव्यक्तं न केनापि प्रमाणेन व्यज्यत इत्यव्यक्तं पर्युपासते परि समन्तात् उपा[viśiṣṭādvaita]क्षुरादिकरणानभिव्यक्तं सर्वत्रगम् अचिन्त्यं[dvaita]ोक्तं भागवते मायायाः -- अप्रतर्क्यादनिर्देश्यादिति केष्वपि निश्चयः [ ] इति[śuddhādvaita]्छयाऽलौकिकनिर्देशार्हः[bhakti]िन्त्यं कूटस्थं कूटे मायाप्रपञ्चे स्थितमधिष्ठानत्वेन स्थितम्? अचलं स्पन्दनरहितं? अतएव ध्रुवं नित्यम् वृद्ध्यादिरहितम्[advaita-bhakti]क्नवीब्राह्मणे प्रसिद्धं
- kūṭastham← kūṭasthaaccusative singular masculine noun[advaita]। अत एव अचलम्। यस्मात् अचलम्? तस्मात् ध्रुवम्? नित्यमित्यर्थः।।
- acalam← cal1st person singular imperfect active verb[advaita]। यस्मात् अचलम्? तस्मात् ध्रुवम्? नित्यमित्यर्थः।।
- dhruvam← dhruaccusative singular masculine noun[advaita]? नित्यमित्यर्थः
Intertextual panel
The 8 verses most likely to be intertexts of 12.3, ranked by the Sūtrakṛt substrate's composite score.
Doctrinal projections
How each major school's commentary tradition reads this verse.
Advaita (Śaṅkara, Anandagiri)
Witnesses: shankara_12.3 · anandgiri_12.3
Viśiṣṭādvaita (Rāmānuja, Vedantadeshika)
Witnesses: ramanuja_12.3 · vedantadeshika_12.3
Dvaita (Madhva, Jayatīrtha)
Witnesses: madhva_12.3 · jayatirtha_12.3
Śuddhādvaita (Vallabha)
Witnesses: vallabha_12.3
Bhakti-philological (Śrīdhara)
Witnesses: sridhara_12.3
Advaita-Bhakti synthesis (Madhusūdana)
Witnesses: madhusudan_12.3
Theme-list memberships (31)
Show all theme-lists this verse participates in
- -- दो उपसर्गोंसे युक्तwith 12.4
- -- यहाँwith 12.4
- अक्षरwith 8.3, 8.11, 10.25, 10.33, 11.18, 11.37, …
- अक्षरम्with 10.25, 12.1, 12.4, 12.5
- अचलम्with 12.4
- अचिन्त्यम्with 12.4
- अनिर्देश्यम्with 12.4
- अपने लियेwith 3.7, 3.9, 3.13, 3.17, 3.31, 4.1
- अव्यक्तwith 1.1, 2.25, 2.28, 7.24, 8.18, 8.21, …
- अव्यक्तम्with 12.1, 12.4, 12.5, 13.5
- अव्ययम्with 2.21, 4.1, 4.2, 4.13, 4.14, 7.13, …
- अहंताwith 2.18, 4.23, 7.4, 7.5, 7.13
- कूटस्थwith 6.8, 12.4, 15.16
- कूटस्थःwith 6.8, 12.4
- कूटस्थम्with 12.4
- ते प्राप्नुवन्ति मामेवwith 12.4
- ध्रुवwith 2.27, 12.4, 17.18, 18.78
- ध्रुवम्with 12.4, 17.18
- पर्युपासतेwith 4.25, 9.22, 12.1, 12.4, 12.20
- मया ततमिदं सर्वम्with 8.4, 9.5, 12.4
- येन सर्वमिदं ततम्with 2.22, 8.4, 9.4, 9.5, 12.4, 18.46
- संनियम्येन्द्रियग्रामम्with 12.4
- सत्ताwith 12.4
- समदर्शिनःwith 12.4
- समबुद्धयःwith 12.4
- सर्वगतः अचलः अव्यक्तः अचिन्त्यःwith 12.4
- सर्वत्रwith 2.57, 6.29, 6.30, 6.32, 9.6, 12.4, …
- सर्वत्र समबुद्धयःwith 12.4
- सर्वत्रगम्with 12.4
- सर्वत्रगम् कूटस्थम्with 12.4
- सर्वभूतहिते रताःwith 5.25, 6.32, 12.4, 16.2